2015. november 17., kedd

PHANTOM PAIN


Hiányozni fog a Metal Gear Solid V.

De csak a végére értem olyan 120 óra alatt és már nem fogom hiperextrém fokozatokon is megcsinálni ugyanazokat a küldetéseket.
Nagyon nem akarok belemenni a részletekbe, mert talán összehozunk róla egy podcastot valamikor az év végén, de talán nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom, hogy nagyon bejött és soha semmibe még nem csúszott bele olyan könnyedén ennyi órám, mint ebbe a játékba.
Azért tartott csak sokáig, mert hát elfoglalt emberré váltam. Edzés, főzés, telefon szervizeltetés, autó vontatás, Ausztriai utazás, vidékre látogatás, Gotham nézés, Star Wars Rebels, némi tanulgatás, megfázással kínlódás, stb. mellett leginkább hétvégente volt időm rá és akkor sem mindig.

Imádtam benne azt, hogy szinte minden folyamatos, bármikor hallgathatom a kazikat is és közben nyomogathatom a hülye staff rendszerezést, fegyver fejlesztést. Rendes metal gearesként nekem erre amúgy nem sok szükségem volt. Kaszman szerint a játék felét nem láttam amiatt, hogy a szokásos, "bemegyek egy szál f::szban a bázisra, aztán kijövök", mint a Skála kópé módszerrel játszom. Vagyis színtisztán lopakodom, nem kell nekem magnum, riot gun és a mini metal geart sem használtam soha. :) De nem is élveztem még pályát életemben annyira, mint a Chapter 1 végén lévő nagy bázist, amit sikerült S fokozatra teljesíteni.

Minden hibája, befejezetlensége ellenére iskolapéldája annak, hogy milyen a jó játék, ami döntési helyzetekbe kényszerít és apróságoktól függően mindig másképp is alakulhat. Amikor tényleg Te vagy a főszereplő, nem csak végigtolod a folyosón a karaktert.

Ja, hogy ilyen sem lesz több? Kösz... Konami...

Kis eséllyel persze Kojimáék csinálnak egy hasonló játékot és akkor nem kell már a sztorival sem kínlódnia többé. Mégis mi mást csinálhatna? Silent Hill klónt? :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése