PAYWALL 2 - BRUTAL STREET

Tegnap este akadtam bele a Brutal Street c. iOS játékba. Ideiglenesen ingyenes, ezért rá is ugrottam és kipróbáltam, de pár óra múlva újra tapasztalnom kellett a rosszul (demotiválóan) kialakított fizetési modellt.

A játék egy verekedős játék, amiben egyszerre 3, később 4 karaktert lehet egyszerre irányítani. Megérintve és irányba húzva lehet kijelölni, hogy hová menjenek, s ha a célban van valaki, akkor azt támadják, támogató karakter esetén pedig gyógyítják, stb.

Gyakorlatilag egy tower defense játék, amiben lehet mozgatni a tornyokat.
Van boxoló feka, gógyító pultoslány, elmebeteg lövész, szintén elmebeteg japán iskoláslány szamurákarddal, kung-fu őrült, stb., stb.

Rendkívül addiktív és humorossá teszi az elnagyolt erőszak, még akkor is, ha ismétli önmagát a játék és többnyire arra kell odafigyelni, hogy a gyenge gyógyító/lövész karaktereket távol tartsuk a balhétól a dobálós/lövős ellenfeleket pedig egyből leszedjük valami speckó támadással.
A pályák teljesítéséért a játék pénzt és power up pontokat ad, melyekért felszerelést és képességeket lehet venni.

A felszereléssel nincs is gond, mert ami a boltban van, azt elejtik többnyire a pályákon is az ellenfelek. A karakterfejlődés viszont lassú.
Emiatt és azért, mert a negyedik karakter csak akkor lehet a csapatban, ha ezt 2500 játékpénzért megvásároljuk, rengetegszer kell újra és újra végigmenni a pályákon.
Addig, amíg ki nem fejlesztjük a karaktereket arra a szintre, hogy az adott rész főnökét le tudják nyomni, nincs is baj.
Az akkor van, amikor ez már nem sikerül és nagyon kellene az a negyedik karakter a csapatba.

Jelenleg ott tartok, hogy mindenkin jó felszerelés van, jók a képességeik, de hiányzik a fránya 4- slot a csapathoz. Van 1400 creditem, de 2500 kellene.
Mivel egy komolyabb pálya kiváló teljesítéséért jár nagyjából 40 credit, olyan 27 meccset kellene lenyomnom, hogy elérjem a célt.
Az nagyon sok meló, s miután a karaktereim már nem fejlődnek elég gyorsan (az új képességekhez nagyon sok PWR UP pont kell és ezekből meccsenként talán ha 10-12-k kapok) gyakorlatilag vagy bevállalom az unalmas órákat (nem akarom) vagy rákényszerülök, hogy játékon belüli vásárlással vegyek magamnak crediteket (szintén nem akarom).

Ezért a játékért szívesen kifizettem volna pár Eurót, de tartok tőle, hogy ha egyszer el is érem a 4 fős csapatot, azután is kínszenvedés lesz a fejlesztés. Ami azt jelenti, hogy üzleti stratégia áldozatává válhatok. Persze egy-egy alkalommal kiadhatnék 220 Ft-ot, nem halnék bele. De pénzen venni képességeket és utána azokkal nyerni meg a harcokat, már nem ad sikerélményt.

Sokkal jobb lett volna, ha néhány karaktert fizetőssé tesznek (mondjuk az utolsó kettőt, a Bruce Lee féle nunchakust és a punk csajt) vagy ha alapból egy teljes játékot vehetek, amiben nem arra utaznak, hogy negatív érzelmekkel ingereljem magam vásárlásra.
Mert hát pont az ellenkezőjét váltják ki ezzel annak, amit szeretnének: elfordulok a játéktól.

Felvet mindez egy fontos kérdést: sikeresek lennének az ilyen in-app purchase stratégiák vagy még csak most tapasztalgatják a módszereket a fejlesztők?
Az pedig végképp fura, hogy a néhány játékteszt, amit átfutottam, sehol sem említi a paywallt. Tényleg annyira felületesek lennének a tesztelők, hogy pár menet alapján ítélkeznek, mielőtt még eljütnának a fizetni kell küszöbig??? Ha ez a trend marad a jövőben is és tényleg beköszönt a f2p ideje, akkor sok olvasó fog majd nagyon nézni...

INDiEPENDENCE DAY

Csokorba szedtem azokat az indie játékprojekteket, amelyek kifejezetten érdekelnek, függetlenül attól, hogy a játék OUYA-ra megjelenik-e. Mondhatni az összes cím elsősorban PC-re készül, de egyre többnél látható az OUYA átiratra is a hajlandóság. De minek is az, ha ott van az asztalon a számítógép? Ha más miatt nem is kell: az OUYA tenyérnyi mérete miatt könnyedén hordozható, tévére csapható bárhol, amiből manapság több van a családokban, mint PC-ből. Mellesleg "öléggé" olcsó...
A listából ki fog derülni, hogy sokkal inkább vonzódom a pixel/sprite grafika és a klasszikus offline játékmenet iránt ezeknél a projekteknél, mint a poligonokból szépen összerakott, 3D-s, esetenként online multi játékokért.
Külön öröm látni, hogy tényleg olyan játékfajták jelennek meg az indie projektekben, amelyek mára teljesen kihaltnak tűnnek konzolon, s ilyen szempontból ugyanazt a sokszínűséget hozzák vissza, amit kölyökként megszokott az ember a C64-es időkben, s mostanában mobil eszközök online üzleteiben élhet újra, de mégsem ugyanúgy. Hiába, csak kellenek a gombok.
Ami a Kickstartert nézegetve mindenesetre szöget ütött a fejembe, az az árazás. Vagyis inkább "árazás", mert nem tudni, hogy mennyibe fognak kerülni a játékok azok számára, akik nem támogatták őket. A legtöbb esetben 10$ az összeg, amivel megtámogatva a fejlesztést már meg is kaphatja a játékot a kicker. Néhány cím viszont láthatóan indulni szeretne az iOS felhozatalban is és oda esetenként ez soknak tűnik. Vagy megfordítva: 10$-nál többe fognak kerülni ezek hivatalosan? Van olyan, amelyik megéri, van amelyik nem. De jöjjön az a pár játék, ami elsőre megtetszett, mindenféle fontossági sorrend nélkül:

VARÁZSLAT

Egyhuzamban sikerült lenyomni a The River első négy részét. Már jó rég kaptam az ajánlást (köszi, Ádám!), de csak tegnap bányásztam elő a mobilom jegyzetfüzetéből a címét. Eddig hiába kérdeztem másokat, nem is hallottak az Amazonas mentén játszódó természetfelettiben gazdag sorozatról, pedig instant győztesként jött ki a tegnapi nagy sorozat quest versenyemből. (Ami nem másból állt, mint kerestem az imdb-n egy tv-sorozat top listát, a szimpatikusabbaknak megszereztem az első részét és gyorsan beléjük lestem.) Eddig a 3. rész vitte a prímet. Már a történet elején megmutatják az egyik szereplő gyenge pontját, ami a történetírás szabályai szerint szerepet is kap nem sokkal később: a barlang fóbia miatt (nem megy be) sikerül elkerülnie egy negatív hatást. De az epizód végén ezt megfejelték még egy próbatétellel is, ahol szembe kellett néznie félelmével. Adtam is egy csillagos ötöst erre a jelenetre.

A másik - tovább nézésre egyelőre alkalmasnak tűnő - sorozat címe: The Secret Circle. Ami így elsőre tini románc és mágia keveréke. Egy részt néztem, ami nem volt rossz, de sokat dobott rajta a sok helyes kis tinicsaj. Bármennyire pedofil hangzata van is ennek... A főszereplő szöszi sem rossz, de a Diana nevű lány jobb. (Tessék megtekinteni a linkelt képet, ha ez gyerek, akkor tényleg perverz vagyok:) Mondjuk előre félek, hogy átmegy valami nyálas Twilight baromságba az egész, de egy rész még biztosan belefér. Tényleg, hány évesek ezek a lányok? Mert mintha gimisek lennének, mégis kocsival járnak suliba. Nekem akkoriban még képregényre is alig futotta... Nem mellesleg a szüleik meg olyanok, mintha az én évfolyamtársaim lennének. Mondjuk ha 18 évesen összehoztam volna én is egy gyereket, akkor talán már annak is lehetne jogsija... Oké, öreg vagyok, mint az országút...:)

GAMECUBE 2

Most, hogy az új Nintendo konzol hazai megjelenése itt van a küszöbön, úgy döntöttem én is, hogy ideje megrendelnem az új Gamecube-ot.

2013. április a leszállítás időpontja, tévesen azt hittem, hogy március, de az csak a kickstarteres támogatók számára érvényes. Annyi baj legyen, majd márciusra betervezek valami külföldi utat figyelemelterelő műveletként.

Az előbb olvastam, hogy a Médiában 110 lesz a fekete Wii U. Az már egy jó PC ára, monitor nélkül... Talán felébe sem fog kerülni, mire megjelenik rá valami, ami érdekel. A 3DS árváltozása alapján nem lehetetlen.

EMBER FELETT

Az utóbbi hetekben néztem meg több ajánlás után az új Tökéletes katona filmet (Universal Soldier: Day of Reckoning). Összességében egy a sorozatból kitűnően jó és érdekes hangvételű film. Sokan Terminátor-klónnak tartják, ami érthető is, hisz' a film jelentős hányadában egy férfi és egy nő menekül egy elpusztíthatatlannak tűnő és emberfeletti erejű katona elől. Az akciójelentek közti rész leginkább fájdalmasan  lassúra és ezáltal picit hatásvadász módon művészire vett jelenetekből áll, de mindezt én annak tudom be, hogy nem volt nagy költségvetése a filmnek, s így nem lehetett több lerombolható és látványos helyszínt szerezni a forgatáshoz. Ami miatt mindenképp érdemes megnézni, az a végső összecsapás a főszereplő Scott Adkins és ezúttal "főgonosz" Jean-Claude Van Damme és az előtte sorban következő kisebb karakterek (többek közt Lundgren) között.
A küzdelmek ebben a filmben végre nem csak egyszerű adok-kapok, hanem igazi szuperkatonák harca. Kaptam két mellkas lövést? Nem baj, felkelek egy harmadikért! Kiáll egy kés a hátamból? Tök jó, van egy új fegyverem!

Ez a jó benne. Ha már egyszer elhitetik a nézőkkel, hogy ezeket a katonákat megérte kigénkezelni és visszahozni a halálból, akkor viselkedjenek is úgy.

Ez az, ami sok szuperhős játékból hiányzik, vagy rosszul jelenik meg azokban.
Jó példa a Marvel Ultimate Alliance, de akár a soron következő Injustice vagy a régi árkád X-Men is, melyekben a teljesen eltérő képességű és erejű hősöket egy szintre balanszolták a játék érdekében. Nyilvánvaló, hogy jobb az, amikor a játékot találják ki előbb és ahhoz igazítják a karaktereket, de világos, hogy a képregényhősök játékokba helyezése kifizetődő üzlet, s így hiába is panaszkodom, hogy miért kell Rozsomáknak vagy Kolosszusnak épp annyiszor pofán vágnia egy hétköznapi ellenfelet, mint Küklopsznak? Rózsi egy csapással kettévágná, a ruszki meg péppé zúzná, ha minden a képregények szerint működne. Az meg milyen már, hogy Küklopsz, akinek vissza kell tartania "szemlézerét" csak akkor lőhet, amikor feltöltődött a szuper csíkja?!
(Ha még mélyebben belemennék, akkor visszajutnék a hihető és nem hihető fantasztikumhoz, amivel kapcsolatban már voltak fárasztó vitáim. Elég csak arra gondolni, hogy vannak karakterek akik csatajelenetben házakat bontanak, aztán egy egyszerű stukkertől megijednek..)

Természetes, hogy játszhatatlanul unalmas lenne egy olyan verekedős játék, amiben elég egyszer megütni az ellenfelet ahhoz, hogy meghaljon. Az Injustice sem lesz más, még akkor sem, ha a NetherRealm szimpatikusan legalább szuperpáncélt adott Batmanre és kriptonitot a kezébe a Superman elleni harchoz. Mindettől függetlenül magam is nagyon várom és élvezni fogom a játék, minden bizonnyal.

Azonban régóta dédelgetett vágyam, hogy kapjak egyszer egy olyan szereplőgárdájú címet, amiben jobban odafigyeltek az eredeti képességekre. Ha másképp nem, akkor egy egyjátékos módú, sztorira építő játékban, ahol Árnyék a lopakodó és teleportáló képességeit kihasználva nyomoz az egyik pályán. Kolosszus tankként harcol és védelmez a másikon. Vagy alternatívaként egy X-Mennel házasított, Archon-klónban, amiben már ezer éve jól működött és fontos taktikai elem is volt az eltérő tulajdonságok ütköztetése.

FÉLIG NÉMÁN

A oldalszéli friss kommentek gadget bedöglött. A Blogger egyelőre annyit csinált, hogy most már nem engedi használni sem. Legalább valami támpontot adhatnának, hogy mikor lesz újra jó, ha már másnapra nem javították ki...

Amíg nincs, addig marad az rss-ből bányászott friss hozzászólás feed.

Fapados, de a semminél jobb...

BEN SKYWALKER

Az év talán legnagyobb durranása volt a bejelentés, miszerint lesznek új Star Wars filmek. A hírekből már tudjuk, hogy nem a híres és népszerű Thrawn trilógia kerül feldolgozásra, hanem teljesen új történetekkel áll elő a Disney. Az pedig egyre gyanúsabb, hogy valamilyen módon szerepelni fognak a régi színészek is. Személy szerint annak örülnék a legjobban, ha újraosztanák a szerepeket és onnan folytatódna az egész, ahol abbamaradt, mert újra látni akarom a kedvenc karaktereket, a Falcont, az X-szárnyút és a lépegetőket. Nem újradizájnolva, hanem eredetiben. Rengeteg oldal lehozta már saját szubjektív szereposztását, melyek alapján tényleg nem tűnik nehéz feladatnak új Luke Skywalkert és Han Solot találni. A régi széria után ennyi idővel - csakúgy, mint a Star Trek - a Csillagok háborúja is túlélne egy ilyen esetet.
A hír után mindenesetre elkezdtem spontán újraélni gyerekkoromat. Megnéztem újra a régi részeket és közben elkezdtem olvasni Zahn - A birodalom örökösei c. könyvét. Mindebből már képregény is született, de belelesve néhány részbe, a könyv sokkal jobb, főleg úgy, hogy az ember iPaden bármikor felugorhat a wookiepediára és ott megnézheti, hogy az adott karakter, szörny, űrhajó miként is néz ki.

Talán megemberelem magamat és végre megírom azt az eredetileg még 576 Konzol Cool-túra rovatba szánt cikket, amiven a kelta mitológia és a Star Wars közti furcsa áthallásokra szerettem volna felhívni a nagyérdemű figyelmét...