2016. november 11., péntek

UNCHARTED 4

Augusztus elején nyomtam végig, kölcsön kapva egy PS4-gyel együtt.
Szó szerint ledaráltam az egészet. A grafika és a karakterek természetesen nagyon jók, a harcolós részek pedig már-már olyanok, mint a predator pályák az Arkham Asylumban, tehát nagyon élvezetesek.
Azonban az ilyenek közti sztori részekhez már öreg vagyok. Nekem az már űrutazás, az unalmas fajtából.
Nem igazán érdekel, hogy Drake meg a Tesója mit csináltak gyerekként és hiába a nagy, nyitott terepek, ahol autózni lehet, az sem. A legtöbb pályán is csak átfutottam, kar előre + ugrás nyomogatással.

Szóval amire leginkább emlékszem az U4-ből:
- az emlékezetes helyszínek, mint az elveszett város és a végén a kalózhajó,
- hogy Elena végre gyönyörű, nem csak elvileg az [szegény kék csaj (Liara) volt mindig ilyen a Mass Effectben],
- hogy Drake sokkal jobban és sssssokkkalll gyorsabban rajzol, mint én, de lenyúltam a rajzolós útinapló ötletét és én is csináltam idén ilyet,
- hogy már megint "feladványok" vannak a játékban,
- hogy jó volt osonni a fűben és lengedezni a kötélen (predator pályák),
- "No! No! No! Oh God! No! Shit!" :D
- Crash Bandicoot,
- a kislány a végén.

Ezek alapján könnyen kijelenthetem, hogy nem ez volt életem legjobb játéka és még a közelében sincs, sajnos. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése