KONZOL UNDERGROUND

Épp költözgetek és szórom kifelé a felesleges szemetet. Közben találtam rá erre a darabka történelemre, még 2006-ból.
Akkoriban kezdtem el szórakozni Macen az iWork csomagban vett Pages szövegszerkesztővel és azzal a romantikus gondolattal, hogy lehetne papíron, fénymásolásra szánt játék fanzint csinálni.

Teszt jelleggel, A4-es papírra nyomtatva, a lapokat összecelluxozva barkácsoltam össze ezt a pár oldalt, aminek elolvasása közben szinte sírva röhögök, annyira láma, régi újságokat majmoló, mesélős és egyben hype-olós stílusban követik egymást a mondatok. Még az oldal számozása is angolul van...:)

Underground nem csak az "ellenállás" miatt lett volna, hanem azért is, mert frankón loptam volna a borítóra kerülő képeket, mindenféle japán firkász blogjáról.
Meg persze azért is lehetett volna, hogy jól megkritizálhasson benne az ember másokat, de 2006-ban még zsenge troll voltam, eszembe sem jutott volna.

Ha jól emlékszem, munkahelyen, ebédszünetben készült ez a "csoda". Aztán az, hogy ez az FFXII firkálmány később átment a néhai consoleTURMIX oldalra vagy az már egy másik írás volt, már nem ugrik be. Mondjuk írtam én oda 10 pontos Silent Hill 3 tesztet is... :D

METAL GEAR SOLID #01

Akkor most a Ground Zeroes előtt szépen újrajátszom a Metal Gear Solid sorozatot, legalábbis megpróbálkozom a feladattal.
Az első, playstationös részt elindítva a hangulat letaglózott már az eligazításon. Állóképeken mozgó, zoomoló kamera az egész és szinkron, de a hozzáadott beszélgetések miatt már sokkal több, mint szinte bármi más. Mert bár el van rugaszkodva a valóságtól, mégis úgy érzi a játékos, hogy itt most komolyan veszik.

A játékrész elindulásánál azért gyorsan kaptam egy pofont is. Rögtön lebuktam. Elfelejtettem, hogy ez a játék a sarokban lévő radaron játszódik. Az ember vagy a radart nézi, vagy észreveszik. Amikor pedig tankok, stb.  alatt mászik, a radar eltűnik. Attól nem félek, hogy nem fog menni, mert sok éve végigjátszottam már jó pár alkalommal.

Ebben a játéknaplóban ki fogok térni annyi apróságra, amennyire csak tudok. Na nem a történettel kapcsolatban, hanem arra vonatkozóan, hogy korábban mi nem esett le, mert mondjuk japánul játszottam a játékkal és mi az, ami esetleg furcsa.

Az egyik ilyen dolog az, hogy a briefing szekcióban el lehet olvasni a régi Metal Gear játékok sztoriját és ott meg van említve, hogy Grey Fox és Solid Snake fegyverek nélkül küzdöttek meg egymással, ami bőven hatalmas hint arra nézve, hogy a ninjával is hasonlóan kell majd megküzdeni.

A másik mondhatni szőrszálhasogató apróság, hogy amikor Mei Ling bejelentkezik és megadja a frekvenciáját, az azonnal beíródik a memóriába. Azt hiszem, hogy lesz pár karakter, akiét csak bemondják és manuálisan kell majd behangolni, de már itt is örültem volna, ha elengedik a kezemet. 140.96, nem nehéz megjegyezni. :)

inFAMOUS SECOND SON

Gyors megemlékezés erről a játékról, ha már végignyomtam.

Ez az első lemezes PS4 játékom, vagyis az első, amit érdemesnek tartottam a megvételre.
Lényegében ugyanaz, mint az előző inFamous játékok, csak bővítve van a szupererők száma négyre és természetesen szebb.

Szinte minden másban teljesen ugyanaz.
Ugyanaz a karma rendszer, ugyanazok az ismétlődő feladatok és ugyanazok a kritikák a játékosok/tesztelők oldaláról.
Még olyat is olvastam valami GTA rajongótól, hogy az a baj, hogy nem lehet bemenni a házakba.
Ez egy teret igénylő, harcra építő szuperhős játék. Nem a házakba kellene beengedni a karaktert, hanem változatosabban támadó, környezet kihasználást jobban igénylő ellenfelek kellenének bele.
Jól látszik a boss harcokon, hogy ezzel nem igazán foglalkoztak: végtelenül sokszor kell ugyanazt a csinálni velük szemben is, összehasonlítva más, mondjuk platformer bossokkal.

Amiben fejlődés történt az a helyváltoztatás.
Sokkal kellemesebb lett azzal, hogy kevesebbet kell mászni, neon és video állapotban pedig új élmény átvágtatni a városon.

A másik kiemelendő pont pedig épp egy dlc.
A Paper Trail nevű kiegészítő tartalom egy játék/valóság hibrid.
A játékban kell megvizsgálni gyilkossági helyszíneket (pld. fotózni, ami elronthatatlan, sajnos nem épp a legjobb így vagy drónokat követni), majd a "valóságban" internetes böngészőn keresztül, fiktív oldalakon kutatni, jelszavakat fejteni, pénztárcába rejtett fotó hátuljára írt infókból, egyebekből.
Kifejezetten alkalmas lenne arra is, hogy az ember otthon játszik, majd unalmában a munkahelyen fejti meg a feladványokat.
A szuperhősködés iránti mániám miatt már az előző két részt is végiggyepáltam, hibái ellenére. (Érdekes, hogy a GTA-kkal nem tudom ezt megtenni)
Ezzel is ugyanez történt, csak most egy generáció elején és így még adott volt egy kis plusz élmény a grafika miatt.

Pár gyors ötlet a jobbításhoz:
Ellenfél mozgáskultúra bővítés.
Good/Evil karma helyett pacifista/célorientált vagy akár még két köztes fejlődési irány implementálása. Ha már abba az irányba úgysem mennek el, hogy valós döntéseket kelljen hozni.
Főellenfelek átgondolása.
Ha már bevezették a graffitit, akkor legyen az inkább elérhető cél: valamilyen kiváló teljesítmény után adasson meg a játékosnak a lehetőség a graffitizésre, bárhol a városban, egy helyen és az a művészi alkotás legyen online megosztva, láthassa azt a többi játékos is.