FAR CRY 3

=KEDVES CITRA=
SAJNALOM HOGY CSAK UTOLAG KOZLOM VELED DE HAZAUTAZTAM ROOK ISLANDROL MERT MAR NEM BIRTAM TOVABB AZON AZ ELMEBETEG SZIGETEN AHOL MINDENKI AZZAL VAN ELFOGLALVA HOGY KABSZERT KEVERJEN AZ ITALOMBA= AZ ELETBEN MARADT BARATAIM HAZAERTEK A HALOTTAKERT PEDIG BOSSZUT ALLTAM=A DROGBAROVAL FOGLALKOZZATOK INKABB TI DE HA GONDOLOD GYERE UTANAM= P.S. AZT HISZEM ELKAPTAM TOLED VALAMIT=        =JASON BRODY=

22 óra után csak sikerült eljutni arra a pontra, ahonnan nincs tovább: a játék kifújt.
A meg nem nyitott képességek már másodlagosan sem fontosak (még egy picit gyorsabb tárazás, még egy kicsit több életerő, még egy kicsit hosszabb sprintelés, stb.), a történethez kapcsolt küldetések baromi unalmasak (mert nem engedi a játék szabadon megoldani őket, aztán jön még egy kis láma qte. Az igazán jó részek, mint az észrevétlen orgyilkosság vagy település felszabadítás élmény volt, de már teljesen önismétlő ennyi gyakorlás után. Lényegében utóbbi nem más, mint egy grafikailag felturbózott Tenchu: a kavics dobálás helyettesíti a mérgezett rizst, a fejlövés a shurikent, a taposóakna pedig a (khm) taposóaknát. Igazán élveztem eddig, de remélem azt senki sem gondolta komolyan, hogy majd begyűjtöm a térképen jelölt összes kincset, levelet és relikviát.
Az olyan lenne, mintha folyamatosan ugyanazt a dolgot próbálnám újra és újra és újra, ahogy az a játék legfontosabb idézetében is szerepel.

Az viszont biztos, hogy ennyire szép játékkal eddig nem találkoztam. Persze szép volt az Uncharted meg sok minden más is. Na és sosem játszottam olyasmikkel, mint a Crisisok, de amilyen színeket időnként produkált az FC3 - gondolok itt sokszor a vízre - az tiszteletreméltó.