2018. január 8., hétfő

PLAYER 2017


Volt itt minden idén, főleg Despacito, Notino, migránsok és fidget spinner. Utána #metoo kinti és hazai változatban, ja meg Soros György plakátok, munkába menet vagy nyolc.
Hogy a játékok milyenek voltak? Elsőre az ugrik be, hogy nem valami érdekfeszítőek.
Mennyiségét tekintve kevés játékkal játszottam és abból kifolyólag, hogy kizárólag PC-n nyomom már, sokszor egy-egy hónap kihagyással két alkalom közt, sok nagy név hiányozni fog a listáról. Tekintve, hogy a Switch bizonyos szempontból szimpi (mint handheld), de sok szempontból riasztó (főleg az ára, amivel szemben ott van a karcolódás, deformálódás, a rá megjelent, de eddig sem izgató Nintendo franchise-ok és sok éves játékok átiratai), még nagyon nem látom azt, hogy mikor vennék egyet. Ja és persze idén még inkább előtérbe került a képregény és a rajz, ami sajnos sokszor sokkal izgalmasabb hobbi is volt, mint a modern játékok. Lássuk a 2017-es gaming history-mat, aminek jó része megunt, félbehagyott cím.



2020 Connect
Ezt a játékot az év végén fedeztem fel, Messengeren. Ebből kifolyólag PC-n is játszható, nem csak mobilon, amit nagyon durván le tud meríteni. Az alapja kiváló, Hexichez hasonlító logikai dolog, négy vagy több egyform számozású követ kell egymás mellé pakolni ahhoz, hogy összeolvadjanak eggyé, amin persze átváltozik a szám az eredeti érték négyszeresévé. Ez az érték az esetleges szorzóval együtt hozzá is adódik eredményünkhoz. Minden lépésnél ki tudunk jelölni egy követ és azt a helyet, ahová mozgatni szeretnék, persze ez csak akkor megy, ha van szabad útvonal. Ha nincs vagy nem sikerül összehozni egyetlen négyes kombót sem, abban az esetben a képernyő tetején lévő négy darab "előrejelzett" kő random pozíciókban bepotyog és tovább nehezíti a dolgunkat. Nagyon addiktív, nagyon jó, csak tönkreteszi a mobilos agymosottaknak szóló monetizáció. Van ebben a játékban (ahogy a Charming Runesban is) néhány boosternek nevezett mentőöv, melynek használatához játékpénz kell, amit folyamatosan ad a játék és max 9999 lehet belőle, de abból azért el lehet lenni... Sosem használtam, mert csalásnak érzem. Mindemellett ez az a játék, ami eddig a leggázabb monetizációt mutatta. Kombók elérésénél megjelenik egy ajándékcsomag, amire rákattintva kaphatunk egy boostert. Vagyis nem, akkor kaphatjuk meg, ha még egy reklámot is megnézünk előtte. Kösz, de nem. Mindenesetre nem tudom abbahagyni, ha úgy alakul, hogy nincs jobb dolgom előveszem és megpróbálom megdönteni a hugom rekordját. Két dolgot kellene változtatni rajta: limitálni a használható boosterek számát és a pályák alakja szerint felbontani a high-score listát is.

Charming Runes
Kiváló mobiljáték ez is, de ahogy a 2020 Connectnél említettem, a pontvadászatot megöli a mobilos beépített rendszer.

The Evil Within
Újrajátszottam, DLC-stől, bár azok borzasztóak voltak. Az alapjátékot még most is szeretem.

The Evil Within 2
Kifejezetten tetszett, játszhatóbb is, mint az előd és sokkal nagyobb szabadságot ad, öröm végigkutatni a tágasabb városrészeket. Egyedül Sebastian feje nem tetszett. Értem, hogy öregedett, de furán néz ki ahhoz képest, hogy csak pár év telt el.

Hellblade: Senua's Sacrifice
Ez egy vicc. Sokat nevettem is a nagy játékoldalak általi imádaton és a tesztjeiken.

Mass Effect: Andromeda
Pár órát sikerült csak beletenni, mert hiányzik belőle az, ami a korábbi részeket élvezetessé tette. Nem, nem a harc, hanem a jól megírt párbeszédek és történet. A bugok sem segítettek rajta meg az sem, hogy sok karakternek olyan hülye feje van, mintha az Oblivionból kopipasztázták volna őket.

Middle-Earth: Shadow of War
Egyszerűen túl könnyű volt normálon az előző rész után és túlságosan ugyanolyan is. Nyilván meg lehet később nyitni benne olyan dolgokat, amik újak és inkább taktikai jellegűek nagyobb csatákhoz, de nem volt kedvem újrakezdeni. Úgy éreztem magam, mint egy Dynasty Warriors játékban, mintha én lennék a mindenható paraszt a varázskaszájával, az orkok meg a búzamező.

Nier: Automata
Ezt az egekbe magasztalt játékot is félbehagytam két vagy három boss után, annyira untam. A bossfightok okésak, de igazából elég értelmetlennek is tűntek azzal a sok gyógyítással, amit előttük vehettem a boltban. A bossok közti részek pedig végtelenül siralmasan unalmasak az egykaptafa, halálgyenge ellenfelekkel. A játék legjobb része a csaj segge. A mellé társuló, tipikus okostojás japán szűzfiú karaktertől viszont az arcomat kapartam.

Oxenfree
Még egy eléggé hype-olt játék. Ebbe sokat beletettem, de a legvégéig nem voltam képes elmenni, annyira untatott, hogy csak menni kell benne valamerre. A karakterek aranyosan beszélgetnek, de könyörgöm, játszani akarok. A grafika meg olyan, hogy azért van, hogy legyen valami, amúgy rádiójátékként és elmenne.

Prey
Ezt jelentem, sikeresen végigjátszottam. Először túl nehéz, aztán jó, majd jó sokáig botrányonsan könnyű. Mert kellenek ezekbe a játékokba azok a sokra magasztalt "fejlesztések". Az ellenfelek közt lehetett volna még pár érdekesebb, de kifejezetten a jó élmények közé tartozott idén.

Resident Evil 7
Ez most a hanyadik széles körben magasztalt játék is a listán? Sikerét nem tudom másnak betudni, mint annak, hogy ez volt PSVR-on szinte az egyetlen komolyabb cím. Nagyon nem jön be az irányvonal, a bossfightok meg helyenként a lapozgatós könyv jelleg.

Snake Pass
Tök érdekes kígyószimulátor, de azért az kiderült, hogy sajnos kontrollerrel nem lehet valami túl jól kígyózni. Élmény volt kipróbálni, de elég gyorsan elvonanak a hagyományosabb játékok tőle.

Sonic Mania
Imádtam, mint a régi részeket és a húgommal még sokat multizunk is vele. Egyedüli kivetnivalóm talán az, hogy a pályák nagyon hosszúak és ha az ember kicsit jobban szeretné megismerné őket, akkor hétszentség, hogy nem fog beérni az időlimitként megadott tíz perc alatt.

Streets of Rogue
Ez a játék még mindig early accesben van én csak a demo verziójával játszottam, de nagyon élvezetes és humoros kis roguelike hülyeség, rengeteg felfedezni való beépített lehetőséggel.

Sokat jártam moziba, bár néha úgy érzem, bár ne tettem volna. Ami tetszett, az Az egészség ellenszere, de csak utólag pótoltam, valahogy elsiklottam fölötte tavasszal. Bejött a Logan, ami végre egy egész jó képregényes film volt, idén a legjobb. A Wonder Woman hiába nem rettenetes, csak azért még nem tudom megbocsátani két nagy hibáját (Árész és az a fura kihíváshoz igazodó erő Dianánál), mert szép nő játszik benne. A Thor: Ragnarök pedig élvezetes és vicces volt, de ez már inkább vígjáték, mint szuperhős történet. A Spider-man: Homecoming szerintem a közönség imádata ellenére egy rém unalmas film, felejtős, Sajnos az Igazság ligája sem tetszik, nagyon felemás. A Kingsman: The Golden Circle is képregényesnek számít? Jó, akkor ezt még szerettem. A majmokért viszont odavoltam 2017-ben. A Kong: Koponya-sziget annak tökéletes, ami és a Majmok Bolygója: Háború is hozta azt, amit vártam. A Ghost in the Shell filmadaptáció viszont nem. Közvetlenül az eredeti rajzfilm után nézve és azzal összehasonlítva kevés volt. Ugyanígy nem hatott meg az Alien: Covenant vagy a Galaxis örzői 2, Logan Lucky, Barry Seal vagy az Atomszőke sem, végignéztem és már felejtettem is el őket. Tetszett az Az, bár sosem láttam az eredetit. Volt egy csomó nem túl jó film, amit lehúztak a kritikusok, de ahhoz képest én egyszer simán nézhetőnek tartom őket. A nagy fal, Valerian, Arthur király legendája, a Múmia és a Netflix-féle Bright pontosan ilyenek. Utóbbi tetszett a leginkább közülük. Külön kedvencként meg kell említenem egy pótlást, az Éjszakai ragadozókat. Lenyűgöző volt és Aaron Taylor-Johnson (Kick-Ass) most kinőtte végre magát a szemeben. Meg tudtam volna ölni, annyira jól játszotta a gonosz karakterét. Ma(!) pótoltam a Szárnyas fejvadász 2049-et. Háát... Nem nagyon tudok rosszat mondani rá... Nem életem filmje, de az idei palettát tekintve nagyon az eleje. A végére hagytam a decemberi gigablokkbaszter Star Wars: Az utolsó Jediket. Ez a hulldék tőlem díjat érdemel, visszatérek rá.

Sorozatokból volt hideg-meleg. Év elején rögtön ott volt a Legion, amiben picit sem bíztam, nagyon más lett, mint amire számítottam és állejtősre sikerült. Szemben a Netflixen adott Marvel hősökkel, akik ezzel szemben inkább közepesen muzsikáltak. Az Iron Fistben a féltesóék vonala volt értékelhető, a bunyó inkább ciki volt. Ugyanígy a Defenders is hullámzó, közepes, a Punisher pedig lassú, elnyújtott, de nem rossz. Az új Star Trek elmegy, de nem majdnem el is felejtettem már. Jó volt az Outlander 3. évad, a Lucifert is szívesen folytattam és a The Sinnert is kb. egyben néztem végig. A Vikingeket még nem kezdtem el, ezért sajnos nem szerepelhet az év sorozatának kiválasztásában. Amiért kifejezetten odavoltam, az az egyben pótolt Hátrahagyottak, amit az első két unalmas rész után majdnem eldobtam; az Amerikai istenek; a felújított Kacsamesék(!); a személyes kedvenccé vált sorozat, a GLOW, ami női pankrációról (is) szólt; az első évadot majdnem hozó második szezon a Stranger Thingsből és természetesen a Twin Peaks, amit a fotel szélén ülve néztem végig, még akkor is, ha ez is teljesen más sztori lett, mint azt vártuk, de legalább kiváló. Külön említést érdemel a nem 2017-es Ash vs Evil Dead. Haláli horror-paródia.
Sajnos kimaradt: Mr. Robot 3. évad.

Manga és anime idén nem nagyon volt, amerikai képregényből viszont rengeteget fogyasztottam. Kiemelkedő kedvencek a Super Sons és a Teen Titans legfrisebb változatai.

A játék, amit idén legkevésbé bántam meg: The Evil Within 2
A fil, amit idén legkevésbé bántam meg: Szárnyas fejvadász 2049
Kedvenc sorozat: Legion, Twin Peaks
Kedvenc karakterek: Mr. Wednesday (Amerikai istenek); Apple (a 2015-ös Turbo Kidből, idei pótlás); Damien és Jon (Robin és Superboy)
Év képregénye: Super Sons
Kedvenc YouTube csatornák: Obnoxious and Anonymus (Twin Peaks kommentár); Diversity & Comics (képregény kritika, kiemelten foglalkozik az SJW témával is); Alachia Queen (mozis vlog, őt éreztem őszintének); ComicArtistPro Secrets (Ethen van Sciver DC-s képregényrajzoló vlogja, sok humorral és jótanácsokkal, insider infókkal)
Az év csalódásai: Star Wars: Az utolsó jedik. (Ez nem volt nehéz, hatalmas vízválasztó ez a film, soha többé nem ülök be Star Warsra, de egyéb Disneyhez köthető egyéb filmre sem...), Nier: Automata, mobiljátokok általánosan, Marvel Comics képregények, szintén általánosan.

13 megjegyzés:

  1. A Jedi után úgy érzem, hogy ideje elengedni a Star Warst, teljesen.

    A Valeriannál végig a lány ajkait néztem. :D

    Néhány régi játékot játszottam újra, Divine Divinity, Spellforce; még mindig nincs játékPC-m.

    A Blade Runner lehetett volna jobb is, sokkal, de annyit meg lehet állapítani, hogy a rendezőre érdemes figyelni, Ryan Gosling jó színész, és Harrison Ford is tud színjátszani, ha akar, nem csak filmsztár. (és nugdiyash) :D

    A NAgy fal és az Arthur király még pótolandó állapotban van. Megnéztem még a Foreigner-t, egész jó dzsekicsenes film.
    Képregényből a Black Science-t kezdtem el, főleg a grafika miatt, tetszik.

    VálaszTörlés
  2. Igen, lényegében az évről az a véleményem, hogy sem filmben, sem játékban nem jött olyasmi, ami annyira hűha lenne. Meg majd jön megint az Okami meg a Shadow of the Colossus, jaj...:) Szerencsére azért idén volt jobb dolgom is. Rajz és egy új bicikli.:)
    Sorozatokban voltak csak jó dolgok. Általánosan meg iszonyat fárasztó már az, ami Amerikából jön. A Golden Globe-on megint megy a hiszti a védzsgepről, meg Oprah akar miniszterelnök lenni... Pfhhahhhahahah...:D Amerika ennyi volt. :D Szerintem meg Bear Grylls kéne legyen a miniszterelnökük, de aztán rájöttem, hogy nem amcsi. Szóval akkor maradhatna Martin Sheen vagy Bill Pullman. :D

    VálaszTörlés
  3. Hiába, az entrópia nem csökkenhet. :D

    Sorozatokból nagy a lemaradásom, se a Stranger thingst, se a Mr. Robotot nem láttam. Meg ott van a meglepően szórakoztató tinifantazi (guilty pleasure), a Shannara is.

    A biciklizést nagyon megszerettem. Ha az ember elér egy alap edzettségi fokra, onnantól nagyon jó élmény. 15-ben mentem kb 800 km-t, 16-ban 1700-at, 17-ben meg 2100 lett (azért csak ennyi, mert a szeptember időhiány miatt kimaradt). :D

    VálaszTörlés
  4. Sajnos én edzetlen is vagyok és hát csak nyáron bicikliztem, mikor hazamentem vidékre. Persze párszor itt a fővárosban is elővettem, de nem jó. Fent lakom a hegyen. Lefelé csak fékezni kell, visszafelé meg nem bírom sokáig. :D Nyilván ott jó, ahol már sík a terep, de inkább azt élveztem, mikor párszor összejött az, hogy kocsiba rakom a bringát és elmegyek vele a Dunakanyarba, aztán majd ott...

    VálaszTörlés
  5. A hegymászás nekem se erősségem, túl nehéz vagyok. :D
    Mondjuk nagyvárosban nem mernék nagyon biciklizni, errefelé az a jó, hogy öt perc alatt kint vagyok a városból, és elég sok a bicikliút.
    Egy ilyesmi utat csináltam meg a nyáron (nem pontos útvonal):
    https://goo.gl/wmJMep
    Jókat lehet kirándulni. Idén szeretném elérni a háromezer kilométert. :)

    VálaszTörlés
  6. Opus Magnum. Csak most fedeztem fel, de már imádom. :D
    https://youtu.be/Uj689znjxpg

    VálaszTörlés
  7. Láttam már a videót, de az alapján még nem érdekelt? Szóval érdemes?

    VálaszTörlés
  8. Ha más nem, egy demóverziót érdemes kipróbálni. :D
    Nagyon szépen fokozatosan nehezedik, ezért mindenki talál sikerélményt. Egy feladatra több megoldásod is lehet egyszerre.
    Megint egy játék, ahol okosnak érezhetem magam, amikor rájövök valamire, pl. mint a grimrockban.

    VálaszTörlés
  9. Az sjw témához.
    Mostanában töbször felmerült Jordan Peterson neve, pl Lindsay Sheperd ügy kapcsán, és ránéztem a youtube csatornájára. Nagyon jó előadásai vannak.
    https://www.youtube.com/user/JordanPetersonVideos/videos

    VálaszTörlés
  10. Altered Carbon. Eddig két részt láttam. Jó. :)

    VálaszTörlés
  11. Végére értem az Altered Carbon sorozatnak. Az első 5-6 rész nagyon tetszett, de aztán kicsit szétcsúszott szerintem.

    VálaszTörlés
  12. Most kezdtem (második rész), eddig jó, majd meglátjuk. Mostanában minden időmet megette a Dragon Ball.:D

    VálaszTörlés
  13. Ez így már mindjárt másképp hangzik:
    http://druidstone-game.com/druidstone-moves-preproduction-production

    VálaszTörlés