100 ROGUES

Ismét bebizonyosodott, hogy a játékokkal kapcsolatos lexikális ismereteim csak kétéltű seggek alulról történő csókolgatására valók.
A 100 Rogues ugyanis egy 'roguelike' játék. Ez valami olyasmit jelent, mint a Doom-klón. Az eredeti Rogue még 1980-ban íródott, a rogulike játékok fő jellemzői pedig a random elrendezésű dungeonök, az elhalálozással járó game over és a körökre osztott haladás. (Ilyet persze már látott mindenki, én is, utoljára valamelyik DS-es Mana játékban, de nem tudtam, hogy roguelike kategória).
A 100 Rogues ugyanez érintőképernyővel, humorral, sok-sok újrakezdéssel. Gyakorlatilag igazi árkád játék, amiben az az érdekes, hogy egy nekifutással milyen messzire sikerül eljutni. (Olyan 25 próbálkozásba került, mire eljutottam a 8. szinten lévő, második bossig és sikerült is lenyomni.)

Visszanézve a játék árváltozás történetét, úgy havonta egyszer ingyenessé válik, de egyébként is olyan 79 eurocent, amiért két teljesen eltérő módszert igénylő karaktert adnak (kereszteslovag és tündér varázsló), aprópénzért vehető még egy alakváltó gyíkember és egy csontváz harcos is. Sőt, a játékban történő előrehaladás során meg lehet nyitni a legyőzött szörnyek és ellenfelek egy részét (a cigány varázslónőket nem, pedig ilyenek is vannak a játékban...:) próbálták volna honosítani..:D), akik nem tudnak fegyvert és páncélt variálni, de ugyanúgy kitanulható képességekkel telerakott fejlődésrendszerük van, mint a normál karaktereknek.

Ez a kínálat meg is adja a bőséges variációs lehetőséget ahhoz, hogy újra és újra kezdje az ember. Az pedig pluszban érdekessé teszi a játékot, hogy időnként előkerül egy tárolószekrény a játékban, s az abban elhelyezett tárgyakat később másik karakterrel is ki lehet venni. (Ha a tündér talál egy jó varázskardot, azt érdemes berakni, hogy késpbb a lovag dolgát megkönnyítse majd..)

A játék kegyetlen, de újra és újrakezdeni való. A játék aranyos, telis tele kedves sprite karakterekkel. A játék zenéje pedig jó, kellemes Castlevania és FF Tactics koppintás.

A játék olyan szempontból is érdekes, hogy ott lesz az OUYA kezdőkínálatában, s ez alapján jogosan lehet számítani arra, hogy tényleg portolásra kerülnek rá hasonló játékok. Akár az a rengeteg kontrollerre kitalált is, ami iOS-en és androidon van. S ezek folytatásai, fejlesztőik új játékai pedig már közvetlenül íródhatnak a konzolra.

NEUROMANCER

Hogy mikre nem képes a benzináremelés!

Csütörtökön már 443 Forintért csurgattam a kocsiba, ami közel duplája annak az árnak, amit akkor kértek el üzemanyagért, amikor úgy öt éve vezetni kezdtem. Végeztem is egy gyors számítást, amiből kiderült, hogy egy oda-vissza menet békés megyei szüleimhez - 6 literes fogyasztással és az új, min. 10 napos matricával - 16e Ft körül cirkál. A vonatjegy ára ennek pont a fele, ami arra sarkallt, hogy ha már úgyis egyedül utaznék, sokkal inkább megéri vasúton, feltéve, hogy sikerül kifogni egy komolyabb késéstől mentes járatot. Már az is jó benne, hogy nem kell vezetni (Budapesttől Békéscsabáig a nyílegyenes utat csak a kecskeméti lehajtó és pár körforgalom zavarja meg), iPad tulajként pedig akár pozitívba is átcsaphat az élmény.

Így sikerült újra vonatra szállva folytatni és végül befejezni a Neuromancer újraolvasását.

Amikor csak lehet, szándékosan kerülöm a Neurománc szó használatát. Nem tetszik a regény és folytatásai címének fordítása.

Neurománc, Számláló nullára, Mona Lisa Overdrive (ez utóbbi nincs is fordítva)

Az eredeti Neuromancer, Count Zero és a Mona Lisa Overdrive mind játék valamelyik fontos szereplő nevével.

Neuromancer az idegi nekromanta, a holtak személyiségét és emlékeit kibertérbe mentő mesterséges intelligencia. Count Zero - Zéró báró a második könyv szereplője. A harmadik pedig a Mona álnéven futó Lisa nevű csaj kábszerrel történő túladagolására utal. Már amennyire emlékszem, ezeket majd csak most olvasom újra.

Sokkoló volt t apasztalni, hogy először, 1992-3 tájékán mennyire éretlen voltam a Neuromancerhez. Talán nem is csoda. 16 évesen, abban a világban, internet nélkül, épp áttérve Commodore-ról pc-re, azt sem tudván mit karattyolnak a raszták Babilonról, na és azzal a rengeteg idegen kifejezéssel...

Csak a felszín maradt meg: a kibertér, a dugás a kapszulaszállóban, Molly szemei, karmai, meg az, hogy ez nagyon menő. Pedig a regény akkor már majdnem 10 éves volt. Gibson már akkor "bent volt" a kibertérben, amikor én még arról ábrándoztam, hogy vajon mikor játszhatnék újra a Ramboval C64-en. Már akkor feltette a kérdést a digitális túlvilágról, amikor még évekre voltam könyve elolvasásától, hát még felfogásától.

Kerülőúton, késve jutottam el oda, ahol már jártam egyszer a '90-es évek első felében.

Pedig ha jobban emlékeztem volna, akkor sokkal szembetűnőbb lett volna az, hogy mennyire gyenge lenyomata a Mátrix (a film) a Neuromancernek.

De vajon mi lejet a mai tinikkel? Eljut hozzájuk is Wintermute vagy mivel már senki sem olvas könyvet meg kell várniuk a kétségesnek tűnő film adaptációt?

Hülye kérdés.

Aki akarja megtalálja, a zöldségek meg zöldségek maradnak.

POSZTHUMÁN TRANSZ - TRANSZHUMÁN POSZT
A regény olvasása során egyszer, félreértelmezve a leírtakat, úgy képzeltem el a Tessier-Ashpool családot, mint akik nem egyszerűen hibernálgatják magukat, hanem képesek személyiségüket feltölteni a kibertérbe, majd onnan vissza klón testekbe. Elérve ezzel egyfajta halhatatlanságot. S bár hiába olvastam rengeteg sci-fit, (efféle) poszthumán történetekkel eddig nem nagyon találkoztam. Pedig érdekes gondolat - amit minden hívő káromlásként élne meg - az, hogy milyen lenne az a világ, amiben a hitetlen ember megteremti magának a túlvilágot. Akár azzal, hogy olyan virtuális világot hoz létre, amiben ez létezik, akár azzal, hogy magát helyezi át egy ilyenbe. S ezek a világok akár rétegződhetnek is. Létrejönne a mágia, az alternatív univerzumok, gyakorlatilag bármi. A másik kérdés, hogy mire ítéltetett az ember? Arra, hogy elpusztítsa magát a bolygó folyamatos szipolyozásával? Arra, hogy visszataláljon és harmóniában éljen a természettel? Vagy arra, hogy megismerje a teljes univerzumot? Utóbbi esetében nem elkerülhetetlen dolog-e a halhatatlanná válás?
S ha ez megtörténne, hogyan fogadná a társadalom azt, hogy ezentúl vannak a felhőből le és felhőbe feltöltődő személyek, meg maga a "húsbár", a hardver az újfajta ember számára? Meddig bírná az emberi elme, ami nem erre van kitalálva?

Aki tud ajánljon valami poszthumán sci-fit. Vagy választok egyet találomra a netről.:)

Posted with Blogsy

SAVE ME, BARRY!

Hogy lehetett elengedni Nathant?!?!?!

Hogy lehetett elengedni Barry-t?!?!?!? :D

Azért belenézek majd a negyedik évadba is, melonfuckers...

A MISFITS ELSŐ KÉT ÉVADA MEGTARTANI VALÓ

a harmadikban már a zenék sem az igaziak

U&ME

A minap munkavédelmi oktatást kellett tolmácsolnom egy japán dolgozó számára. Az irodai munka során is számos dolog fenyeget, többnyire lassú egészségkárosító hatással.

Benne van ebben a hőmérséklet, a sok ülés, a megfelelő légcserélés, stb.

A látáskárosodás kifejezetten gyakori. Sokat számít a megfelelő szög, a nem tükröződő felületek, a rendszeres szünetek tartása. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy aki gyakran végez adatbevitelt, vagyis papírról olvasott adatokat gépel be számítógépre, az szerezzen olyan irattartó állványt, amivel a képernyő mellé, bal vagy jobb oldalra teheti a forrásszöveget.

Ha nem tesz így, akkor a folyamatos oda-vissza fókuszálástól könnyen elfáradhatnak, kifáradhatnak szemei és tönkrevághatja látását. (más távolságra van a szemtől a képernyő és az íróasztalon a papír)

Aznap nem, csak most ugrott be, hogy a Wii U esetén pontosan erre lesz kényszerítve a játékos...

Megjegyzés: Nem sok irodai munkahelyet láttam eddig, ahol rendesen be lennének tartva a munkavédelmi előírások, de biztos, hogy nem véletlenül találták ki ezeket.

A Wii U felemás érzéseket vált ki belőlem.

Végre itt egy nintendo gép, ami már teljesíti azokat a kondíciókat, ahonnan érdemes HDTV-re kötni. Még gombok is vannak rajta. A márkahű játékosoknak már a Mario is elég és 100$-ral többért is vinnék. Számomra a kezdeti játékkínálat szokás szerint nem valami meggyőző és most grafikai ugrásról sem beszélhetünk. A mozgásérzékelés bizonyítottan nem vonzó már, a két képernyő szintúgy (NDS tapasztalatok). Furcsán hangzik, Jó lett volna pár HD-ra felhúzott Wii játék, mondjuk egy Xenoblade U a kezdőkínálatba. Biztos sokan mondtak nemet a Wii-re ebben az elnyúlt generációban, akiknek így ez a pár jó játék kimaradt.

Szóval várom az árcsökkentést, a csábító(bb) exkluzívokat és a jövő évi E3-at.

Posted with Blogsy